Borlexikon: mindent az B-betűs kifejezésekről
Rendhagyó cikksorozatot indítottunk útnak itt a Vitexim webáruházban annak érdekében, hogy a borkedvelők számára olyan hasznos tudásanyagot adjunk át, amit könnyedén fel tudnak használni meglévő kedvenceik megismerésekor, illetve újabbak felkutatásakor egyaránt.
Borlexikonunk első részében az A-betűs kifejezéseket vettük sorra, most pedig összeállítottuk a B-betűs szakszavakat, hogy akár kezdő-, akár haladó borkedvelők lennénk, az alábbiakban minden fontos kifejezést megismerhessünk és feldolgozhassunk – érthető nyelvezettel.
Amennyiben rögtön a gyakorlatban is alkalmaznánk az olvasottakat, a Vitexim borkínálatában a legkülönfélébb magyar, francia, spanyol, chilei, olasz és még a világ számos más tájékáról érkezett borok közül válogathatunk magunknak.
Lássuk tehát milyen B-betűs szakkifejezéseket kell ismernie egy igazi borkedvelőnek!
Bag In Box
A Bag In Box kifejezés sokak számára a rossz minőségű borok egyfajta jellemzése, holott ez nem minden esetben igaz! Az üvegpalack helyett szelepes zacskóba és dobozba csomagolt borokat illethetjük ezzel a névvel, ami azért előnyös, mert így a felbontás után akár hetekig friss maradhat a beletöltött ital.
A hétköznapi használatban ritkán jellemző – bár találkozunk vele a boltok polcain –, azonban a vendéglátásban óriási segítséget jelenthet, ha fontos a bor minőségének megőrzése.
Balatoni bor
Noha manapság már szinte minden szőlőfajtát termesztenek és ezekből többféle bortípust is készítenek a pincészetek, a balatoni bor kifejezést azonban elsődlegesen a jó ivású, olaszrizlingből készült italokra alkalmazza a köznyelv.
A kulturális hagyaték miatt BalatonBor név alatt ma már egy külön franchise is felépült köré, amihez olyan kezdeményezések épültek fel, mint a Balatoni Kör vagy a Rizling Generáció. Ha egy balatoni borászat megfelel a szigorú feltételeknek, szabadon csatlakozhat ehhez a körhöz.
Balfánt
A balfánt egy manapság kevésbé ismert szőlőfajta, ami a filoxéravész előtti időkben a Kárpát-medence egyik legjellegzetesebbje volt, többek között Tokajban termesztették hatalmas mennyiségben.
Barbera
A Barbera egy kékszőlő fajta, ami főleg Olaszországban különösen kedvelt, a Piemont vidék egyik jellegzetessége. Nagyon magas savtartalommal büszkélkedhet, a belőle készült bor pedig nagyon erőteljes színű, jellemzően cseresznyés és meggyes illatot áraszt.
Barrel selection
Ezt a kifejezést külföldi borok címkéin olvashatjuk abban az esetben, ha a bornak határozott tölgyfás aromája van, amit hordós erjesztés vagy érlelés során értek el.
Barrique
A barrique a kis tölgyfahordók neve, melyek minden esetben új, belül kiégetett faanyagból készültek. A legkisebb típusuk 225 literes, hatására pedig a bor határozott aromákat, főként fűszerességet kap. A Barrique érlelés ebből kifolyólag az, amikor ilyen hordókban érlelt borról beszélünk.
Bársonyos íz
Mit jelent, ha egy bor bársonyos ízvilágot képvisel? Leginkább azt, hogy kellemesen érett, enyhén csersavas aromavilágot hagy maga után a kóstoláskor.
Basket pressed
A különösen minőségi külföldi borok címkéjén fordulhat elő ez a kifejezés. Jelentése, hogy hagyományos préseléssel készült must adja az ital alapját, ami azért fontos, mert ebben a formában sokkal aromadúsabb eredmény érhető el.
Bentonit
A bentonit egy speciális anyag, amit a bor stabilizálásának érdekében alkalmaznak.
Bikavér
A Bikavér az egyik legismertebb bortípus Magyarországon, amit kizárólag az egri- és a szekszárdi borvidéken készíthetnek. Egy kevert cuvée-ról van szó, amihez két-három különféle alapbort alkalmaznak.
Biológiai savbomlás
Biológiai savbomlásról akkor beszélünk, ha a borban megtalálható almasavat egy baktériummal bomlasztanak le, ami tejsavat és szén-dioxidot eredményez. Ezt hívják más néven csendes erjedésnek, mely képes az ízvilág meghatározására, hiszen az ital savszerkezete kerül ilyenkor módosításra.
Blanc de blancs
Főként francia borok címkéjén találkozhatunk ezzel a kifejezéssel, jelentése pedig, hogy a palackba kizárólag fehér szőlőből készült bor kerül.
Bogyózás
A bogyózás a borszőlő feldolgozásának egyik első folyamata a szüret után, aminek a célja, hogy a termést elválasztják a fürtöktől. Fontos lépés, hiszen a fürt befolyásolhatja a bor ízét. A folyamathoz ma már speciális gépeket használnak, régen azonban a bogyózó rostát alkalmazták hozzá.
Bökser
A bökser kifejezés Németországból származik, és a bor ízhibájára utal. Amikor kéntartalmú permetszer marad a borban vagy rossz aminosav-összetétel jellemzi, akkor használják rá ezt a szót.
Bordeaux-i házasítás
Bordeaux neve minden kétséget kizáróan jól ismert a minőségi francia borok kedvelői között, hiszen az innen származó italok garanciát jelentenek a magas kvalitásra. Kevesen tudják azonban, hogy a Bordeaux-i vagy bordói borok szinte mindig valamilyen cuvée-k, azaz házasítással jönnek létre.
Ennek köszönhető, hogy a Bordeaux-i házasítás világszerte ismertté vált, hiszen a francia borkészítő mesterek tökélyre fejlesztették ezt a módszert, melynek részletei nagyrészt ismertek, de a pincészetek mindegyike rendelkezik saját trükkökkel, amelyek eredetivé teszik termékeiket.
Ha vörösborokról beszélünk, akkor a Bordeaux-i házasítás részeként jellemzően Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot, Malbec és Petit Verdot kerül elegyítésre, érlelésük pedig csak ezt követően veszi kezdetét.
Borfejtés
A borfejtés egy nagyon fontos művelet a borkészítés során. Nagy szakértelem és odafigyelés szükséges hozzá, hiszen meghatározza az újbor jellegzetességeit és fejlődésének ütemét egyaránt.
A fejtés több lépcsőből áll. Az első és legfontosabb lépésben általában az üledék, a szennyeződés eltávolítása zajlik. Ez az úgynevezett borseprő, amiben rengeteg szennyeződés, köztük borkő is megtalálható, ami negatívan befolyásolhatja az ital megjelenését. A többi lépés gyakran borászatonként teljesen eltérő.
Alapvetően háromféle borfejtési módszer létezik, így a zárt, a félig zárt és a nyitott. Mindegyik más eredményt és összképet ad a bornak, ezért oda kell figyelni a megfelelő kiválasztására.
Borhiba
Borhibáról akkor beszélünk, ha egy bornak leginkább technológiai eredetű hiányosságai vannak, így olyan aromák és ízanyagok jellemzik, melyek nem szokványosak, például savas, kénes, lúgos vagy penészes íz, barnult vagy zavaros jelleg és így tovább.
Borkő
Borkőnek nevezzük a borból kiváló üledéket, ami lerakódhat a palack alján és a dugón egyaránt. Valójában a borkősav sójáról beszélünk, ami a bornak sem az illatát, sem az ízét nem befolyásolja.
Borseprő
Miután a must megerjedt, a tároláskor különféle üledékek jelenhetnek meg a formálódó újborban. Ezt az üledéket nevezzük borseprőnek, amit ki kell szűrni az italból, ismételt felhasználása azonban törvényileg tilos.
Botrytis cinerea
A Botrytis cinerea vagy más néven szürke penész, azaz nemes rothadás a szőlők súlyos fertőző betegsége, mely leginkább olyan esetekben alakul ki, ha túl csapadékos és hűvös az időjárás. A legtöbb szőlőtermesztő permetszerrel védekezik ellene.
Brettanomyces
A Brettanomyces egy nagyon kellemetlen gombás betegség, ami a borokat érinti, és jellemzően negatív hatást gyakorol a bor ízére és karakterére egyaránt. Jellemző, hogy kialakulását követően az ital édeskéssé válik, olajos hatást kelt.
Buké
A buké egy francia eredetű szó, melynek itthon gyakran tulajdonítanak negatív felhangot, márpedig a boroknál ez arra az illat- és ízhatásra utal, ami a palackos érlelésekor alakul ki.
Burgundi bor
A burgundi bor mindig is megkülönböztetett figyelmet kapott a borvilágban, amire nemcsak a tájegység jellegzetességei érvényesek, hanem a Pinot Noire szőlő sajátos íz- és illatvilága is meghatározó.
Az innen származó borok kivétel nélkül gyümölcsös és fűszeres hatást keltenek, a bennük megtalálható sav- és tanninszint azonban évjáratonként változik.
Bush vines
Azokon a magas minőségű külföldi borokon olvashatjuk a bush vines elnevezést, amelyhez a szőlőt karós támasz nélküli tőkékről szüretelték le. Ez azt jelenti, hogy a tőkék idősek, ezáltal gyümölcsük is sokkal ízletesebbek, jobb borminőséget nyújtanak.