Mi az a bourbon whisky, egyáltalán mit kell tudni róla általában? Összegyűjtöttünk minden fontos információt, amit erről a különleges italról érdemes tudni különösen akkor, ha nagy rajongói vagyunk.
A bourbon egyike a legismertebb és legkedveltebb whisky-típusoknak.
Aki igazán jó minőségű és különleges alkoholos italt szeretne fogyasztani, mely nemcsak magas kvalitást képvisel, hanem ráadásként még gyártónként, sőt gyakran palackonként is képes eltérő tulajdonságokat felmutatni, az itt garantáltan megtalálja a számításait.
Amit elsőként le kell szögezni a bourbon whisky kapcsán, hogy nem igazán nevezhetnénk egy túlbonyolított italnak.
Alapvetően egy gabonafélékből és kukoricából készült párlatról van szó, melyből előbb cefre készül, majd víz és élesztő hozzáadásával a cukor apránként alkohollá erjed. Ez kerül lepárlásra, majd tölgyfahordókba, ahol végül elnyeri jól ismert színét és tulajdonságait.
Egyszerűnek hangzik, de valójában gyártónként, sőt típusonként megannyi eltérő, aprócska kis mozzanat és finomhangolás teszi igazán különlegessé ezt az italt, mely végül egy igazán minőségi és különleges párlatot eredményez.
Az alábbiakban leginkább ezekről a különleges fortélyokról, illetve főbb részletekről beszélünk, avagy feltárjuk, hogy mi is a minőségi bourbon whiskyk titka.
Nagyon fontos kiemelni a bourbon whisky kapcsán, hogy csak akkor lehet így nevezni egy ilyen alkoholos italt, ha az alapanyagát legalább 51 százalékban a kukorica adja.
Azonban tiszta kukoricából soha nem készül minőségi whisky, ezért mellette nagy mennyiségben különféle gabonatípusokat használnak a lepárlók. Hogy pontosan mifélét, azt rendszerint gyártója válogatja!
A Jim Beam például a rozsra és a malátás árpára esküszik, míg a Maker’s Mark a búzát és az árpát állította a középpontba. Hogy miért kellenek a kukorica mellé további gabonafélék?
Mert a kukoricából hiányzik egy olyan enzim, mely képes a keményítőt cukorrá alakítani, ellentétben a gabonafélékkel, melyek az ízvilágot is jelentős mértékben meghatározzák.
Míg a kukorica határozottan édes jegyeket kínál, a rozs a száraz jegyeket adja az italnak, és míg az árpa a fűszerességet, a búza a lágy zamatokat csempészi bele a végeredménybe.
Hogy mely gyártók pontosan milyen arányban keverik az alapanyagokat, az minden esetben márkasajátosság, valakik megmaradnak az 50 százalék közelében, mások azonban gyakran 70 százalék fölé emelkednek.
Minden minőségi alkoholos ital elkészítéséhez elengedhetetlen a kristálytiszta víz. Rengeteg gyártó forrásvizet vagy más egyéb megoldást alkalmaz, melyek képesek alaposan meghatározni a végeredmény ízét. Hogy miért ilyen lényeges a víz?
Egyrészt például nagyon fontos már a cefre elkészítésekor, hiszen az őrölt gabonaféléket vízbe öntik azért, hogy segítse a cukor kioldódását. Később szerepet kap a víz a lepárláskor is, hiszen hűtő közegként funkcionál, illetve befolyásolja azt is, hogy a megfelelő alkohol százalékra lehessen hígítani a szeszt.
Egyáltalán nem mindegy, hogy a hozzáadott vízben mennyi az ásványi anyag! Nagyon sok lepárló, például a Jim Beam és a Maker’s Mark is forrásvizet használ a whisky elkészítéséhez.
Ezeknek magas a pH értékük, ami megtámogatja az erjedést, miközben a természetes közegnek hála a vízből gyakran hiányzik vagy kevés mennyiségben van jelen a vas, mely sokszor kellemetlen ízt ad a szesznek, miközben gyakran sok a kalcium, ami viszont jó hatást gyakorol a végeredményre.
A fontos alapanyagok közül a bourbon whisky esetében igencsak fontos az élesztő. Ennek az oka nem más, minthogy az élesztő miatt tud a cukor alkohollá alakulni. Hogy mi is valójában az élesztő?
Tulajdonképpen egy gombatípus, ami cukrokkal és keményítővel táplálkozik. Ha levegővel érintkezik, szaporodásnak indul, ellenkező esetben a gázképződés során folyamatosan aromákat szabadít fel a készülő italban. Ezt a folyamatot hívjuk erjesztésnek.
Hogy melyik gyártó pontosan milyen élesztőt és milyen mennyiségben használ, az mindig rendkívül fontos műhelytitok, hiszen alapvetően meghatározza a bourbon whisky ízét és jellegét.
Valahol folyamatosan kísérleteznek vele, más gyártók azonban közel évszázados élesztőkhöz és arányokhoz ragaszkodnak.
Amennyiben az élesztő bekerül a cefrébe, és elindul az erjedés, a folyamat addig tart, amíg a pezsgés meg nem szűnik. Így létrejön egy alkoholos lé, mely általában még csak 5-8 százalékos alkoholtartalommal rendelkezik.
Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a bourbon whisky ízét és sajátosságait csak az alapanyagok határozzák meg, valójában azonban kevesen gondolnák, de még a lepárló berendezés tulajdonságai is nagyon lényeges tényezők.
Befolyásolja a végterméket a lepárló anyaga, a mérete, a formája, illetve természetesen az is, hogy hányszor, milyen formában alkalmazzák.
Egy lepárló lehet teljes egészében vagy részben rézből, utóbbi esetében rozsdamentes acélelemeket is beépítenek.
A réz azért lényeges, mert csak ez a fém képes eltávolítani néhány olyan vegyületet az italból, mint amilyen a kén, ami kellemetlenül savanyú ízt idéz elő, illetve megtámogatja az ízvilágot.
Érdekesség, hogy a legtöbb bourbon whisky – bár közel sem mindegyik – egyfajta dupla lepárlási megoldást alkalmaz, ezáltal a tornyos és a kisüsti alternatívákat elegyítik a folyamat során, aminek az oka részben a nagyobb mennyiségű gyártásra való berendezkedés, részben a kukoricás alapanyag miatt van így, hiszen ilyenkor a tornyos lepárlás során is megmarad az édeskés ízvilág.
Általánosságban a bourbon whiskyk zöme kétszeres lepárlással készül.
A folyamat első részének eredményeként egy 55-60 százalékos párlat keletkezik, az úgynevezett low wine, amit aztán egy másik lepárló üstbe vezetnek.
Itt akár a 80 százalékot is elérheti a lepárláskor keletkező szesz, amit az érlelési folyamat előtt, vagyis a hordóba töltést megelőzően vissza kell hűteni 60 százalék közelébe.
Noha az alapanyag, illetve a lepárlás folyamata is nagyon lényeges, azonban az érlelési folyamat legalább annyira fontos abban, hogy a bourbon whisky megfelelő ízt és színt kaphasson.
Ezt az italtípust jellemzően mindig tölgyfahordóban érlelik. Alapszabály, hogy csak a vadonatúj, még friss, korábban kiégetett tölgyfahordók ideálisak a folyamathoz, azon belül is elsősorban az amerikai tölgyfából készült megoldások.
Ennek az oka nem más, minthogy az amerikai tölggyel érintkező szűz whisky határozottan vaníliás és kókuszos jegyekkel gyarapodik, a szenesített belső réteg pedig nemcsak az ital ízét, hanem a minőségét is meghatározza, hiszen rengeteg nem kívánatos anyagot semlegesít.
Egy hordó szenesítésének többféle fokozata létezik, ami természetesen alapvetően meghatározza a végeredményt.
Az érlelés során a hideg és a meleg váltakozásával a fában lévő aroma folyamatosan kicsapódik, újabb ízeket és színezőanyagokat juttatva a bourbon whiskybe. Mivel egy ismétlődő folyamatról van szó, ezért minél tovább érlelődik, annál nemesebbé válik.
Természetesen az elhasznált bourbonos hordók nem mennek veszendőbe, a leggyakrabban az Egyesült Királyságba kerülnek, hogy minőségi skót whiskyk érleléséhez nyújtsanak hátteret.
A bourbon whisky kapcsán feltétlenül meg kell említenünk, hogy minden típusuk kapcsán rendkívül lényeges: milyen környezeti hatások érik őket, azaz milyen időjárási viszontagságok hatnak a végeredményre.
Példának okáért vannak olyan gyártók, akik fából készült csarnokokban érlelik az italokat annak érdekében, hogy a hőmérséklet és a páratartalom folyamatosan változzon.
Akadnak olyan lepárlók, akik mészkőből készült épületben tárolják a hordókat, és gondosan odafigyelnek arra, hogy állandóan alacsony hőmérsékleten tartsák azokat, azaz csak fokozottan vegye át a készülő whisky a fában rejlő ízeket és színezőanyagokat.
Mivel a bourbon whisky őshazája Kentucky, ezért jellemző, hogy a telet leszámítva egész évben kellemesen meleg az idő, méghozzá alacsony páratartalom mellett.
Ez a közeg rendkívüli mértékben befolyásolja ennek az italtípusnak a sajátosságait, hiszen az érleléskor sokkal több víz párolog el, mint magas páratartalom mellett, aminek hála kifejezetten erős italok születnek.
A Jim Beam rendelkezik például olyan típusokkal, melyeket bár 62,5 százalékos alkoholfok mellett töltenek fahordóba, azonban visszafejtéskor mégis képesek visszaerősödni akár 65 százalékra ahelyett, hogy gyengülnének.
Mint a fentiekből kiderült, a jó minőségű bourbon whisky elkészítéséhez megannyi összetevőre szükség van, és közel sem elegendő csak az alapanyagokra hagyatkozni, hiszen minőségi gabonából és kukoricából is készülhet nagyon rossz alkoholos ital, ha nincs meg hozzá a megfelelő háttér.
Nem szabad elfelejteni, hogy ennél a whisky-típusnál rendkívül sokféle tulajdonság meghatározza a végeredményt, és ezeket valóban csak a legnagyobb és leginkább elkötelezett gyártók tudják biztosítani az italok számára.
Minden egyes korty után gondoljunk tehát arra, hogy milyen hosszú utat tesz meg a minőségi bourbon whisky, amíg az amerikai kukorica- és búzamezőkről eljut a poharunkba.