A konyakot és a brandyt nagyon gyakran említik egymás szinonimájaként, holott a két italtípus között jelentős különbségek vannak, amit sokan egyáltalán nem ismernek.
Teljes mértékben érvényes ugyanis az a mondás, hogy miközben minden konyak brandy, addig nem minden brandy nevezhető egyben konyaknak is. Ez azonban még közel sem a legfontosabb információ, amit a téma kapcsán tudni kell.
Hogy különbséget tudjunk tenni a brandyk és a minőségi konyakok között, ahhoz nemcsak lényeges tudásanyagra lesz szükségünk, hanem fontos lesz használni az orrunkat és az ízlelőbimbóinkat is. Vessük is bele magunkat ebbe a különleges, félreértésekkel teli világba.
Honnan eredeztethető a sok félreértés a konyak és a brandy kapcsán?
Noha külföldön is sokszor találkozni kapcsolódó félreértésekkel, valójában azonban leginkább az amerikai filmeknek köszönhetjük, hogy a konyak és a brandy között itthon ilyen sok a félreértés.
Az ok a fordításból fakad, hiszen valahol whiskynek vagy konyaknak fordítják a brandyt, máskor meghagyják az eredeti elnevezés alatt, ami könnyedén összezavarhatja az embereket, de az alábbiakban összegyűjtöttük a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A legtöbbször a származási hely dönti el a névhasználatot
Amit elsőként tisztázni kell a konyak és a brandy kapcsán, hogy valójában mindkettő szőlőpárlat, és a név ellenére tényként kell elfogadnunk: nincs közöttük akkora különbség, mint ahogyan azt sokan állítják.
Olyannyira nincs, hogy rengeteg esetben csak az ital származási helye dönt azzal kapcsolatban, hogy milyen név alatt találkozhatunk az adott párlattal, de befolyásoló tényező lehet még az elkészítés folyamata is.
Mi az a brandy?
A brandy név alatt a hagyományos szőlőpárlatokat értjük. Valójában olyan égetett szeszes italok, amelyek többsége bor lepárlásával jön létre, alkoholtartalmuk pedig 36 és 60 százalék közé esik. Általában fahordós érleléssel büszkélkedhetnek és ezért gyakran nevezik őket konyaknak.
Ez azonban téves, hiszen ez a típusú brandy semmiképpen sem nevezhető konyaknak hivatalos formában, amit 1919-ben mára nemzetközi bíróság is elfogadott egy törvényben. Maga a brandy egyébiránt tökéletesen összefoglalja az ital jellegét, hiszen egy holland kifejezés, ami azt jelenti: égetett bor.
Természetesen manapság is szabályozzák a kérdéses italtípusok elnevezését. Erre már az Európai Unióban is van rendelet, így brandy névvel kizárólag a szőlőborból készült párlatokat lehet illetni. Érdekesség azonban, hogy az USA régiójában ennél engedékenyebb a törvény.
A tengerentúlon ugyanis bármilyen gyümölcsbor utólagos lepárlásából brandy készül, ami szintén nagyon fontos oka annak, hogy miért olyan nagy a kavarodás Európában az elnevezések között, miközben a háttér hellyel-közzel ugyanaz.
Tévedés azonban azt hinni, hogy a brandy egy olcsó kvalitású konyak. A Vitexim brandy kínálata is bebizonyítja, hogy milyen sokféle gyártó készíti kimagasló minőség társaságában ezt a párlatot.
Mi az a konyak?
A konyak, vagy eredeti írásmóddal cognac legnagyobb érdekessége, hogy eredetvédelme miatt kizárólag azok a párlatok kaphatják ezt az elnevezést, melyek a francia Charente megye kijelölt régiójából származnak.
Ennek a régiónak a központja Cognac városa, ami alighanem mindent megmagyaráz az elnevezés kapcsán. Szigorú szabály, hogy az igazi konyakhoz ebben a régióban kell termeszteni a szőlőt, és itt kell történnie a lepárlásnak is Limousin vagy Troncais tölgyfahordókban – átlagosan legalább két évig.
A konyak mindemellett csak és kizárólag bizonyos szőlőfajtákból készülhet, így összesen kilenc fehérszőlő került kijelölésre, melyekből legalább háromnak benne kell lennie a végeredményben, így Ugni Blanc, Folle Blanche és Colombard szőlők nélkül nem készülhet ilyen párlat.
Ez a válogatás természetesen nem véletlen, a három szőlőfajta ugyanis rendkívül savas, ezért borkészítéshez nem is ideális. Alapvetően a konyakot egészen hasonlóan készítik, mint a brandyt, de a válogatott alapanyagok, valamint a regionális sajátosságok miatt kaphatja meg ezt a kifejezést.
A háttér is nagyon fontos
Itt lényeges megemlíteni, hogy a francia konyakhoz hasonlót sehol máshol nem tudnak készíteni a világon, hiszen szükség van hozzá az itteni régió időjárási sajátosságaira, sőt még a talajminőség is meghatározza a végeredmény ízvilágát.
Ezen felül a konyak nagyon speciális eljárásmód mentén születik, elképesztő precizitás tartozik hozzá, aminek részeként még a pince hőmérsékletére is nagy gondossággal odafigyelnek, a dupla lepárlás és a kétéves érlelési ciklus pedig szintén nem a hétköznapi mederben zajlik.
Műhelytitkokat a legtöbb gyártó természetesen nem oszt meg a nyilvánossággal, de ma már nagyon sokféle konyak létezik, ami jól mutatja, hogy az évtizedek során rengeteget enyhültek a kérdéses italtípus elkészítéséhez fűződő szabályok.
Mi az az armagnac?
Ha a brandy és a konyak szóba kerülnek, akkor feltétlenül beszélnünk kell egy harmadik italtípusról is, ami nem más, mint az armagnac, mely szintén egy francia borpárlat, sőt ugyanúgy eredetvédett italtípus, és itthon még általában kevesen ismernek.
Aki viszont már hallott róla, azt rendszerint csak jobban összezavarja, hiszen meglepően sok párhuzam fedezhető fel közte és a másik két ital között, azonban az elkészítési eljárás tekintetében jelentős különbségek vannak.
Ez a termék ugyanis ugyanolyan szőlőpárlat, mint a konyak vagy a brandy, de csak egyszeri desztillációt kap, ezért sokkal erőteljesebb ízvilággal rendelkezik, sőt a színvilág tekintetében is lényegesen sötétebb tulajdonságok jellemzőek rá.
Az armagnac nagyon ritka italtípus, hazánkban nehezen beszerezhető, de a Vitexim kínálatában megtalálható Janneau Armagnac VSOP éppen egy kiváló minőséget képviselő tagja a kérdéses fajtának, ha kedvünk lenne megkóstolni.
Rengeteg egyéb szőlőpárlat létezik még
Végül, de nem utolsó sorban fontos kiemelni, hogy a fentieken kívül is léteznek még szőlőpárlatok, melyeket a szabályok alapján egyik kategóriába sem lehetne elhelyezni, ezért gyakran illetik őket egyszerűen csak brandy név alatt.
Sokan azt hiszik, hogy a brandy önmagában rossz minőséget képvisel, pedig ez egyáltalán nem igaz, csak nem köthető egy célzott régióhoz. Elég csak megnézni a görög Metaxát vagy a Németországból származó Chantre Weinbrandet ahhoz, hogy rögtön megcáfoljuk a fenti tévhiteket.
Bármelyik típusról is legyen azonban szó, a borral ellentétben ezek a párlatok nem érnek tovább, tehát a palackozási minőség nagyon fontos, hiszen hiába tárolunk évtizedekig egy üveg brandyt vagy konyakot, az íze ugyanolyan lesz, mintha újkorában felbontottuk volna.
VS, VSOP és XO
Végül, de nem utolsó sorban érdemes szóba hozni néhány gondolat erejéig a konyakok és brandyk palackjain egyaránt megjelenő rövidítéseket, hiszen biztosan mindenki találkozott már a címkéken a VS, a VSOP vagy az XO elnevezésekkel. Hogy mit jelentenek ezek?
VS
A VS valamennyi italnál, így a konyaknál és a brandynél is a Very Special rövidítése, ami azt jelenti, hogy a beletöltött nedű valamiért nagyon különleges, és garantált, hogy az italt a palackozás előtt legalább két évig tölgyfahordóban érlelték.
VSOP
A VSOP egy következő szintet képvisel. A rövidítés a Very Superior Old Pale-t jelenti, és csak azok a konyakok vagy brandyk kaphatják meg, amelyeket legalább négy évig érleltek tölgyfa hordóban.
XO
Amennyiben a palackon az XO jelzés tűnik fel, az minden esetben a legfelsőbb kategóriát képviseli. A rövidítés az Extra Old nevet takarja, ami valójában azt jelzi, hogy ezt a párlatot legalább hat éven át érlelték fahordóban.