Ismerd meg Prosecco vidékét, ahonnan a legjobb olasz habzó borok származnak

A Prosecco nem más, mint az egyik legismertebb és legkedveltebb olasz pezsgőfajta, amit főként Glera szőlőből készítenek. Neve összeforrott a minőséggel annak ellenére is, hogy ma már számos gyártó kínálatában megtalálható és többféle változata ismert.

Az viszont közös mindegyikben, hogy legyen akár erősen buborékos, akár gyengébben habzó vagy teljesen szén-dioxidmentes, a Prosecco kizárólag Olaszországban készülhet, és azon belül is csak az úgynevezett Prosecco vidékén.

Merthogy ezt az italt konkrétan a tájegység nevezte el, több évszázados történeti háttere van, és miközben magát a pezsgőfajtát mindenki jól ismeri, a vidéket már kevesebben, ezért úgy határoztunk, hogy most bemutatjuk egy kicsit, honnan is ered ez a különleges finomság.

Aki nem kóstolt még ilyen típusú pezsgőt, a Vitexim kínálatából nagyon sokféle minőségi Prosecco megvásárolható, így érdemes a cikk mellé kitölteni egy pohárral, hiszen a benne lakozó ízek mögött nagyon erős tájegységi háttér húzódik meg.

A Prosecco rövid története

Mielőtt azonban megismerkednénk az olasz Prosecco-vidékkel, egy rövid italtörténet. A feljegyzések szerint az első ilyen típusú pezsgőt a 16. században készítették el Prosecco településen, illetve az ott található kastély borászatában.

Érdekesség, hogy a Proseccót az 1960-as évek előtt kizárólag édesebb aromavilággal gyártották, és nagyon nehéz volt megkülönböztetni az Asti vagy a Piemont régiókban készült termékeket, de miután a technológia fejlődött, mára egészen határozott vonalak húzhatók az egyes tájegységek között.

Sőt mi több, manapság inkább a minőségi száraz pezsgők közé tartoznak a Proseccók, amelyek 2010-től megkapták az Európai Uniótól az oltalom alatt álló eredetmegjelölést is.

Prosecco központja

A Prosecco vidék Velence közelében helyezkedik el. Központjaként egységesen Conglianót nevezik meg, ahol rengeteg gyönyörű lagúna és az Alpok csodálatos hegyvidéki vonulatai találhatók.

Tökéletes háttér ez a varázslatos, mindenfelé elterülő szőlőültetvények számára, nem véletlenül nevezik ezt a környéket Velence szőlőskertjének. Prosecco alapvetően két nagyobb régióra osztható fel.

A varázslatosabb és látványosabb közeg a Conegliano Valdobbiadene Prosecco Superiore DOCG, ahol könnyebb a szőlőtermesztés, jellemzően magasabb a minőség, míg a másik a Prosecco DOC, ahonnan az olcsóbb italok származnak, de azért itt is belefuthatunk nagyon jó kvalitású termékekbe.

Az egyik legjelentősebb olasz borvidék

Az elmúlt évek, de inkább évtizedek magabiztos menetelésének köszönhetően kijelenthető, hogy Prosecco mára az egyik legjelentősebb olasz borvidékké nőtte ki magát. Bár a múltban sokan próbálták meg bitorolni ezt a nevet, az eredetvédelem óta már csak az innen érkező pezsgők kaphatják meg ezt az elnevezést.

Nemcsak jelentős, hanem izgalmas is, hiszen Proseccóban mindig történik valami. Az egyes pincészetek bátran kísérleteznek, teljesen elmozdultak a szárazabb megoldások irányába, sőt mi több, ma már osztályozzák a dűlőket és rendkívül nagy figyelmet fordítanak a modernizálásra.

A helyiek ugyanis felismerték, hogy az őspezsgők megtartása mellett nem ártanak a Prosecco névnek, ha megnyitják a kapukat és újabb típusokat fejlesztenek ki.

Nagy erénynek tekinthető a Prosecco vidéken, hogy óriási figyelmet szentelnek a fenntarthatóságra, így teljesen kivonták innen a glifozátokat, és mindent elkövetnek azért, hogy az egyes borászatok a lehető legzöldebb módszerekkel tudják előállítani a legmagasabb minőséget.

Sőt mi több, az SQNPI minősítési program részeként az a cél, hogy 2029-re a legszükségesebb minimumra csökkentsék a környéken a vegyszerhasználatot.

A mai napig a Martinotti-Charmat módszerrel készül

A francia Champagne pezsgőkkel ellentétben a Prosecco érdekessége, hogy mind a mai napig az úgynevezett Martinotti-Charmat módszert alkalmazzák hozzá. Ennek a lényege, hogy a másodlagos fermentáció során rozsdamentes tartályokat használnak.

Ezzel némileg olcsóbb elkészíteni az italokat, miközben a minőségen nem esik csorba. Érdekesség, hogy a Prosecco DOCG vidékeken megengedett a Metodo Classico eljárás, aminek a lényege, hogy a másodlagos fermentáció a palackban zajlik.

Jelenleg Prosecco vidékén mintegy 150 millió palack ital készül minden egyes évben ebből a típusból. Ennek több mint a fele, ami Conegliano és Valdobbiadene városok közelében kerül üvegekbe, ami nem meglepő, hiszen csak ebben a régióban több mint 150 borászat működik jelenleg is.

Prosecco DOC

Mint fentebb említettük, Prosecco vidéke alapvetően két nagyobb régióra osztható fel a pezsgőkészítés tekintetében, amit az italok elnevezésekor is alkalmaznak. A Prosecco DOC habzó borok például háromféle formában készülnek, így pezsgő, enyhén habzó és buborékmentes típusokban.

Ezek közül a legnépszerűbb természetesen a spumante, avagy az erősen pezsgő típus, ami világszerte nagyon közkedvelt, a legkevesebb pedig a buborékmentes típusból kerül legyártásra, hiszen ez valójában klasszikus száraz fehérbornak tekinthető.

A Prosecco DOC a központi szabályozás értelmében Brut, Extra Dry és Dry kategóriában kerülhet forgalomban, avagy száraz, extra száraz és gyakorlatilag egy félszáraz típusként.

Prosecco Superiore DOCG

A Prosecco Superiore DOCG a Prosecco pezsgők jobb minőségét jelöli. Kissé elitista megjelölés, hiszen az ilyen típusú italok csak és kizárólag Veneto tartományban készülhetnek, méghozzá a fentebb már többször említett Conegliano és Valdobbiadene környékén.

Érdekesség, hogy van még egy nagyon kicsi termőterület Asolo közelében, amit gyakran keresnek az ínyencek, hiszen a hozzáértők szerint jelentős különbségek érezhetők benne az ismertebb típusokhoz mérten.

Fontos tudni, hogy míg a Prosecco DOC esetében alacsonyan fekvő területeken termelt szőlő biztosítja a hátteret, addig a DOCG kapcsán hegyvidéki szőlőművelésről van szó. Mivel utóbbi esetben nagyjából 6500 hektárnyi-, előbbinél pedig 20 000 hektárnyi ültetvényről beszélünk, ezért a DOCG típusú Proseccók jellemzően sokkal ritkábbak.

Természetesen a régión belül is óriási eltéréseket találunk, így például a DOCG Proseccók közül is sokan keresik a Valdobbiadene hegyein termesztett szőlőből előállított típusokat, hiszen részben a környezet miatt ezeket a gyümölcsösöket mind a mai napig kizárólag kézzel művelik és szüretelik.