Borlexikon: mindent az H-betűs kifejezésekről

Bár minden alkoholos italhoz óriási lexikális háttér tartozik, a bor azonban igazi különlegességnek tekinthető, hiszen sokkal nagyobb történelme van, mint bármi másnak.

Emiatt néhány hónappal ezelőtt elhatároztuk, hogy egy cikksorozat részeként összeállítunk olvasóinknak egy borlexikont, aminek részeként betűről-betűre haladva tudjuk definiálni a bortermeléshez és borfogyasztáshoz kapcsolódó kifejezéseket, illetve szakszavakat.


A célunk, hogy ezzel a borlexikonnal egy olyan óriási tudásanyagot tudjunk biztosítani az embereknek, ami még azok számára is tartogathat meglepetéseket, akik hosszú évtizedek óta rendszeres borfogyasztók.

 

Az egyes definícióknál minden esetben a közérthetőségre törekedtünk, aktuális cikkünkben pedig a H-betűs kifejezésekre koncentráltunk, amelyekből szintén nincs hiány a borvilágban.

 

Ha szeretnénk a gyakorlatban is alkalmazni az alábbiakban olvasottakat, a Vitexim kínálatában rengeteg kiváló minőségű bort vásárolhatunk meg magunknak a magyar, a francia, az olasz, sőt még a chilei borvidékekről is.

 

Következzenek tehát borlexikonunk H-betűs kifejezései!

 

Habzóbor

 

Bár a neve alapján bor, valójában azonban a habzóbort a legtöbben a pezsgők közé sorolják. Valójában azonban egy olyan borról beszélünk, amelyben az érés során ásványi szénsav keletkezik, emiatt pezsgős hatást kínál.

 

Hagyományos borkultúra

 

A hagyományos borkultúra részét az európai bortermelők képviselik, hiszen a borkészítés az öreg kontinensre nyúlik vissza, ahol bizonyos régiókban több évezredes hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek, illetve a borászatnak.

 

Különösen erős a borkultúra a görög és a római történelemben, de valamennyi országban, főleg Franciaországban, Spanyolországban és Magyarországon vannak olyan bortermelő vidékek, amelyek óriási múlttal rendelkeznek.

 

A hagyományos borkultúráról tudni kell, hogy minden esetben tradicionalista és értéktisztelő, ami rengeteg korlátot jelent a borkészítésben, a konzervativizmus azonban ennek a szegmensnek különösen jól áll, akárcsak az, hogy folyamatosan szabályozzák a szőlőtermelést és a borkészítést.

 

Haraszty Ágoston

 

Haraszty Ágoston neve azért fontos a borászatban, mert ez a magyar borász volt az, aki az 1800-as években Kalifornia államban megalapozta az üzemi szőlészetet, aminek köszönhetően a kaliforniai bor mára a világhírű nedűk közé sorolható.

 

Harmadlagos aromák

 

A harmadlagos, vagy más néven tercier aromák a borok esetén az érlelésből fakadó illatjegyek. Érdekességük, hogy sokkal összetettebbek, mint az elsődleges vagy a másodlagos típusok, ugyanakkor visszafogottabbak is.

 

A harmadlagos aromáknak köszönhetjük, amikor például a friss gyümölcsösséget mélyebb ízek és illatok váltják fel, a mézes vagy pörkölt olajos magvakhoz hasonló hatások például rendszerint ide vezethetők vissza.

 

Hárslevelű

 

A Hárslevelű egyike a legismertebb őshonos magyar szőlőfajtáknak. Érdekessége, hogy spontán kereszteződés eredményeként született, alapját a Furmint és a Platschner szőlők adják. Ma már minden magyar borvidéken megtalálható, de a tokaji és a somlói régióban a legáltalánosabbak.

 

Ez a szőlőfajta nagyon jól érzi magát a vulkáni eredetű talajon, de az agyagos és löszös közegben egyaránt ideális. Sok helyen a Furminthoz hasonlítják, de a belőle készült borok sokkal illatosabb és határozottabb jegyzeteket vonultatnak fel, általában érett savak mellett.

 

Sőt mi több, a Hárslevelű kiválóan gyűjti a cukrot és az aszúsodásban is kiváló!

 

Házasítás

 

A házasított borokat általában cuvée név alatt találjuk meg a boltok polcain. Akkor beszélhetünk erről, ha legalább kétféle bor keveréke adja a palackozott italt. A házasítás külön mesterség, hiszen nagyon fontos, hogy az egyes fajták harmonikusan ki tudják egészíteni a másik sajátosságait.

 

Az egyik legismertebb házasított bor a hazai borvidékről a Bikavér. Maga a cuvée kifejezés egyébiránt Franciaországból származik, ahol eredetileg csak az azonos fajtájú, illetve azonos termőhellyel rendelkező borok házasítására használták.

 

A borászok a házasítás során képesek új ízeket és hatásokat létrehozni, de akár javíthatnak is az egyes borok hiányosságain, legyen az alkoholszint, savasság, testesség vagy éppen zamatosság.

 

Amennyiben cuvée bort vásárolunk, a gyártónak a címkén a részarányuk szerint csökkenő sorrendben kell feltüntetni azokat a szőlőfajtákat, amelyeket felhasználtak a házasításkor.

 

Hegyközség

 

A hegyközség egy hivatalos alapegység a magyar bortermelés világában. Akkor beszélhetünk róla, ha egy vagy több település bortermelői összefognak a minőségi bortermelés biztosítása érdekében, így képesek együtt szabályozni és védeni a kapcsolódó régiók termelését és kereskedelmét egyaránt.

 

Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

 

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egy köztestület a magyar bortermelésben, ami az imént leírt hegyközségi rendszer legfelső szintje. Országos érdekeltséggel rendelkezik, amit hegyközségi tanácsok alapoznak meg.

 

Nagyon fontos feladata van a magyar bortermelésben, lévén a hegyközségi törvények azok, amelyek országosan szabályozzák a bortermelést, valamint az értékesítést, amihez a tanács nemzeti szintű érdekvédelmet és összehangoltságot biztosít.

 

A tanács segít javaslatokat kidolgozni a kormányzatnak a jogszabályi változásokat, hátteret biztosít a kiállítások, versenyek és konferenciák megszervezésének, valamint kapcsolatban áll a nemzetközi eredetvédelmi szervezetekkel.

 

Héjon áztatás

 

A héjon áztatás egy nagyon általános és jól ismert eljárásmód a borkészítés során, amit a legtöbb esetben a vörösboroknál, illetve a rozéknál alkalmaznak.

 

A technológia lényege, hogy a friss bort szőlőszemeken áztatják annak érdekében, hogy extra tanninok és színezőanyagok oldódjanak ki belőlük, amelyek beépülnek a borba, ezáltal képesek megnövelni annak sajátosságait, így illat- és ízanyagait egyaránt.

 

Hibrid szőlőfajta

 

Hibrid szőlőfajtáról akkor beszélhetünk, ha az adott szőlőt mesterséges keretek között több másik típusból nemesítették. Magyarországon több ilyen keresztezést is ismerünk, közülük pedig különösen népszerűek az Irsai Olivér és a Cserszegi Fűszeres.

 

Hordóíz

 

A hordóíz a borok esetében nem negatív, mint inkább pozitív jellemző. Akkor használjuk, ha a kitöltött italban még szellőztetés után is érezni a fahordós érlelésből fakadó fás, tölgyes jellegzetességeket.

 

Csak ritka esetben alkalmazzuk negatív értelemben, méghozzá akkor, ha a régi hordókban zajlik az érlelés, és ilyenkor penészes, dohos íz kerül a borba.

 

Horizontális kóstoló

 

Horizontális kóstolásról akkor beszélünk, ha egy adott évjárat borait kell megkóstolnunk, de más-más vidékekről vagy pincészetektől.

 

Hosszúság

 

A borok esetében hosszúságról az aromák tekintetében beszélhetünk, egészen pontosan az ízek időbeli elnyúlása kapcsán.

 

Hozamkorlátozás

 

Hozamkorlátozásról akkor van szó, ha a borszőlő termelésének mennyiségét tudatosan és központilag visszafogják, illetve csökkentik. Ez többféle eszközzel elérhető, így hajtás- vagy fürtválogatás mellett a tápoldatok és a trágyázás korlátozásával is.

 

Ilyesmire jellemzően akkor van szükség, ha a mennyiség már nincs arányban a minőséggel. Mértékét minden esetben az határozza meg, hogy hektáronként milyen tőkeszám jellemző, hiszen a korlátozást is ehhez igazítják, illetve arányosítják.

 

Hungarikum

 

Természetesen a borok esetében is beszélhetünk hungarikumról, így több magyar bort is ilyen minősítéssel láttak már el korábban, elegendő csak a Tokaji Aszúra gondolni ezen a téren.

 

Ezt a kifejezést jellemzően akkor kaphatja meg egy termék, illetve egy bor, ha szorosan kapcsolódik a magyar történelemhez, a magyarságra jellemző tulajdonságai vannak, mindemellett pedig nemcsak országos szinten, hanem globálisan is egyedi, különleges, illetve minőségi hatást kelt, mondhatni a magyarok büszkesége.

 

A kérdéses megkülönböztetést minden esetben a Hungarikum Bizottság adja, tehát csak az általuk kijelölt és kiválasztott termékekből válhat hungarikum.