Borlexikon: mindent a CS-betűs kifejezésekről

Folytatásos cikksorozatot indítottunk a Vitexim webáruház hasábjain annak érdekében, hogy összegyűjtsünk minden fontos kifejezést, ami a borokhoz kapcsolódóan fontos lehet, így végezetül egy átfogó borlexikont tudjunk majd nyújtani olvasóink számára.

Digitális tudástárunkat minden hónapban frissítjük, így míg februárban a C-betűs szakkifejezéseket gyűjtöttük össze, addig márciusban a CS-betű kapta a főszerepet, ami magyar sajátosság lévén nem tartalmaz olyan sok definiálni való szakszót.

 

Így sem kell azonban aggódnunk, hiszen a magyar borászatban meglepően sok CS-betűs kifejezéssel találkozhatunk, így amennyiben szeretnénk jobban megismerkedni a borászattal, a borokhoz kapcsolódó kifejezésekkel és tulajdonságokkal, borlexikonunk kezdőknek és haladóknak egyaránt rengeteg érdekességet kínál.

 

Ha pedig a gyakorlatban is szívesen alkalmaznánk néhányat, a Vitexim kínálatából megannyi minőségi bor közül válogathatunk magunknak, méghozzá nemcsak hazai, hanem spanyol, francia, olasz, sőt még különleges chilei pincészetek portfóliójából is.

 

Lássuk tehát, hogy milyen CS-betűs kifejezésekkel találkozhatunk a borok világában!

 

Csavarzár

 

A csavarzár a borkedvelők körében egy nem túl ismert kifejezés, aminek az oka nem más, minthogy inkább a bortermelők között használatos inkább. A háttérben egy nagyon sajátos, mondhatni alternatív palackozási technikáról beszélünk, aminek az érdekessége, hogy pusztán néhány évvel ezelőtt terjedt el világszerte.

 

Így természetesen Magyarországon is egyre többfelé alkalmazzák, hiszen egy rendkívül egyszerű és jól használható megoldás a parafa helyett, ami tökéletesen ki tudja szolgálni a borokkal szembeni minőségi követelményeket, gyorsasága és egyszerűsége miatt pedig a fogyasztók is kedvelik.

 

Mindemellett a csavarzár sokkal olcsóbb is, mint a parafa alkalmazása, és bár sok gyártó nem hajlandó engedni ebből a bevált módszerből, hazánkban a friss és reduktív boroknál nagyon gyakran találkozhatunk csavarzárral, ami abban az esetben jó megoldás, ha a bort teljesen el akarjuk zárni a külvilágtól.

 

A parafával ellentétben ugyanis ebben az esetben a bor nem kap levegőt, azaz nem tud tovább érlelődni a palackban, ugyanakkor garantáltan elkerülhetők vele az olyan kellemetlenségek is, mint a rossz parafadugóból vagy a rossz tárolásból fakadó borhiba.

 

A csavarzár tehát a modern borfogyasztás igényeit hivatott kielégíteni, hiszen mellette nem sok esély van arra, hogy a borokat hosszabb távon, akár évekig eltárolhassuk, de a felgyorsult életmód olcsó és hatékony kiszolgálását tökéletesen ellátja.

 

Csemegebor

 

A csemegebor kategóriáját erősítik azok a jellemzően magas alkoholtartalmú borok, amelyek akár 22,5 százalékos alkoholtartalommal is rendelkezhetnek, és hozzá kimagasló cukortartalmat társítanak – aminek a mértéke akár a 300 grammot is elérheti literenként.

 

A legtöbb desszertbor és likőrbor a csemegebor kategóriába sorolható, így például a legismertebbek között a Portóit, a Madeirát és a Malagát találhatjuk.

 

Csendes bor

 

Csendes bornak azokat az italokat nevezzük, amelyek vagy egyáltalán nem-, vagy csak nagyon minimális mértékben tartalmaznak természetes szén-dioxidot. Ezt jellemzően a borász képes szabályozni megfelelő odafigyelés mentén.

 

A szőlőmust erjedésekor ugyanis az élesztőgombák a cukor lebontásába kezdenek, aminek hatására természetes módon alkohol és szén-dioxid keletkezik. Ha a borász ezt a szén-dioxidot kiszellőzteti, csendes bor születik, ha viszont megtartja az italban, akkor habzóbor vagy gyöngyözőbor, később pezsgő készíthető belőle.

 

Cseppőr

 

A cseppőr egy nagyon hasznos kiegészítő, mely nemcsak a borászatoknál, hanem a háztartások esetén is gyakran használatos. Egy olyan kis eszközről van szó, amit a borosüveg szájára lehet helyezni annak érdekében, hogy ne tudjon csepegni belőle az ital.

 

Ezzel nemcsak a ruházatunkat, hanem az abroszt és a lakás egyéb berendezési tárgyait is megóvhatjuk a mellé csöppenő bortól. Manapság gyakran alkalmazzák a borászatok és a pincészetek marketingeszközként, hiszen a cseppőr egy olcsón előállítható, könnyen logózható termék.

 

Cserszegi fűszeres

 

A Cserszegi fűszeres az ízletes magyar borok egyik legismertebb szőlője, melyet egykoron az Irsai Olivér és a Piros Tramini házasításából készítettek. Egy meglepően friss szőlőtípus, melyet 1982-ben nemesített Bakonyi Károly, mára azonban már több ezer hektáron termelik, többségében a Kunságon.

 

Egy nagyon illatos szőlőtípus, ahol oda kell figyelni a szüret megfelelő időpontjára, ezért gyakran botolhatunk túlérett szőlőből készült borokba, melyek nem illatoznak, és érezhetően nem hűtött erjesztés mentén készülnek, azaz rosszabb minőségűek.

 

A legtöbb illatos borfajtához hasonlóan a Cserszegi fűszeresből készült nedűk nagyon gyorsan öregednek, ugyanakkor üde savakkal rendelkeznek, aminek jóvoltából ételek mellé és baráti beszélgetésekhez egyaránt ideális bor készíthető belőle.

 

Cserzőanyag

 

A cserzőanyag a vörösborok egyik fontos eleme. Az egyik legismertebb típusa a tannin, melynek borban való jelenléte képes előidézni azt a száraz érzetet, ami olyan hatást kelt, mintha a száj belső felülete összehúzódna, kiszáradna.

 

A megfelelő mennyiségű tannin szárazzá, fanyarrá tudja tenni a bort, de ha túl sok található benne, akkor kesernyéssé válik. A cserzőanyag általában a szőlő héjából és magjából kerül a borba – egyébként polifenol vegyületről beszélünk –, de a fahordók is adhatnak hozzá ilyen hatást, vagyis a bor tannin szintjét több tényező befolyásolhatja.

 

Csiger

 

A csiger a legtöbb vidéken a rossz minőségű házibor népies elnevezése, máshol a szőlőtörköly vízzel kiáztatott levéből erjesztett borszerű italt nevezik így, ami rendkívül alacsony alkoholtartalommal rendelkezik.

 

Csobolyó

 

A csobolyó egy hagyományosan az Alföldön használt, lapos kialakítású, mégis hordószerű formavilágot képviselő kulacs vagy ivóedény, melyhez mindig tartozott szíj vagy lánc, hogy vállra vagy nyakra lehessen akasztani.

 

Hajdanán a pusztában dolgozók, a földművesek és juhászok használták, hogy vizet vagy bort vigyenek magukkal, manapság a csobolyó már inkább csak szuvenírtermékként jelenik meg a háztartásokban.

 

Csókaszőlő

 

A Csókaszőlő a Kárpát-medence egyik legnagyobb múlttal rendelkező kékszőlője, mely óriási múlttal és hagyatékkal rendelkezik. Gyakran említik egy lapon a Kadarkával, ami nem meglepő, hiszen ugyanolyan nagy múlttal rendelkezik az országban mindkettő, sőt egykoron gyakran házasították is a két fajtát.

 

Egy nagyon sötét jellegű, rengeteg színanyagot tartalmazó szőlőről van szó, a belőle készült borok pedig a Kadarka mellett a Pinor Noir sajátosságaival rokoníthatók, sőt a Kékfrankos sem áll tőle távol. Borban különösen fűszeres, cseresznyés és meggyes hatást kelt, de a lágy tanninok és a friss savak egyaránt jellemzőek rá.

 

Csömöszölés

 

A csömöszölés a bortermelés egyik folyamatának régies elnevezése. Akkor beszélhetünk erről, amikor a szőlőszemeket a sajtolás előtt összezúzzák vagy a már erjedésben lévő must felszínén úszó törkölyalapot alámerítik, hiszen ennek nem szabad hosszabb távon levegővel érintkeznie.

 

Csopaki Kódex

 

A Csopaki Kódex egy teljesen független eredetvédelmi rendszer, aminek a célja a csopaki szőlőtermelés és az Olaszrizling védelme annak érdekében, hogy a csopaki bor minősége a jövőben egyre magasabb szinteket érhessen el, illetve megmaradhasson az elért kvalitás mentén.

 

A Csopaki Kódex termelési előírásokat tartalmaz, és csak azok a borok kaphatják meg ezt a védjegyet, melyek megfelelnek ezeknek a szigorú minőségi és eredetvédelmi előírásoknak. Amennyiben egy termelő szeretne megfelelni ezeknek a szabályoknak, évente több ellenőrzésen kell átesnie.

 

Ezek a metszéssel kezdődnek, majd következik a zsendülési és a szüretet érintő vizsgálat, végül pedig a pincemunkát is ellenőrzik, aminek a részeként jellemzően már az újbor is megkóstolásra kerül.