9+1 érdekes tény, amit biztosan nem tudtál a borról

A bor kétségtelenül az egyik legismertebb és legnépszerűbb alkoholos ital, amit hosszú évszázadok óta készít az emberiség. Szinte biztos, hogy mindenki kóstolt már valamilyen bort, hiszen az italtípuson belül mindenki megtalálhatja magának, amit szeret.

Sőt mi több, az emberiség megtanulta a legkülönfélébb módon keverni is a bort, így sokan fogyasztják szódavízzel valamilyen fröccsként, mások kólával vagy egyéb italokkal, de bármelyik is legyen a megfelelő kiválasztott, sokan csak annyit tudnak a borokról, hogy optimális esetben szőlőből készülnek.

Ezért most úgy határoztunk, hogy összegyűjtünk néhány érdekes tényt a borról, így ha te is szereted ezt a nagyon sokoldalú italtípust, az alábbiakban biztosan olvashatsz néhány olyan információt, amit korábban még nem tudtál róla.

Lássuk!

 

1. Az olaszok fogyasztják a legtöbb bort a világon

 

Hogy kik a földkerekség legnagyobb borfogyasztói? Meglepő lehet, de ezen a téren az olaszok magasan a legtöbb bort isszák, így a statisztikák szerint egy év alatt fejenként átlagosan 74 litert, ami hatalmas mennyiség.

Pláne annak fényében, hogy még az alkoholnagyhatalomként ismert franciák is csak a dobogó második fokán kaptak helyet, a nagyszerű francia borokból képesek 45 liternyit fogyasztani átlagosan egy év leforgása alatt.

Hozzájuk képest mondhatni eltűnik a sorban a dobogó harmadik fokán álló Ausztrália, ahol szintén óriási hagyománya van a borfogyasztásnak, és éves szinten 24 liternyi bort fogyaszt el egy átlagos ausztrál felnőtt lakos.

Érdekesség, hogy volt időszak, amikor az olaszok teljesítményét is lekörözték, így a világrekordot a portugálok tartják, ahol a hetvenes években olyan magas volt a borfogyasztás, hogy egy átlagos portugál akár 90 liter bort is megivott egy esztendő alatt.

 

2. A vörösbor a vörös húshoz, a fehér bor a fehér húshoz való? Nem feltétlenül!

 

Talán az egyik legnagyobb tévhit a borok kapcsán, hogy míg a vörösborok a vörös húsokhoz ideálisak, addig a fehér borok inkább a fehér húsból készült fogások mellé. Bár ennek a tézisnek akad háttere, hiszen évszázadokon keresztül ez volt a bevett szokás, de ma már közel sem ennyire fekete és fehér az élet.

A legfontosabb, hogy ha egy ételhez bort választunk, akkor a legkevésbé se a színe döntsön, hiszen ez a tulajdonsága a nem különösebben meghatározó. Ennél sokkal fontosabb a testesség, ami egy magasabb szintre tudja emelni a fogást.

Könnyen előfordulhat, hogy egy vörösbor tökéletesen társítható egy könnyedebb ételhez, de az sem kizárt, hogy egy kellemesen testes fehérbor valamilyen nehezebb fogás mellett lesz ideális.

A szakértők szerint a cél nem más, minthogy olyan bort válasszunk az adott ételhez, ami kiegészíti annak aromavilágát, és a kettőből együtt sokkal jobb eredmény szülessen, mintha az ételt és a bort külön fogyasztottuk volna.

 

3. A klímaváltozás miatt kevesebb minőségi bor készülhet

 

A klímaváltozás sajnos az élet minden területére hatással van, illetve lesz a jövőben. A bortermelés kapcsán sincs ez másként, hiszen egy 2006-os kutatás szerint nemsokára sokkal kevesebb minőségi bor kerülhet a boltokba.

Mindez pedig annak köszönhető, hogy az átlaghőmérséklet folyamatos növekedése, valamint a szélsőséges időjárási helyzetek romboló hatása miatt a bortermő területek produktivitása lecsökken, sőt a termés mennyisége mellett a minőség is mérséklődik.

A kutatók jelenleg úgy látják, hogy 2100-ra a jelenleg ismert bortermelő vidékek legalább 20 százaléka eltűnik, ami több tonnányi szőlő kiesését jelenti majd, azaz a jó minőségű borok mennyiségén is érezhetővé válik a klímaválság.

 

4. Sem melegen, sem hidegen nem jó a bor

 

Csak nagyon kevesen figyelnek oda arra, hogy mindig megfelelő hőmérsékleten fogyasszák a bort. Márpedig ez alapvetően fontos dolog, hiszen az ital hőmérséklete befolyásolja annak aromavilágát.

Amennyiben például a bor túlzottan be van hűtve, általános aromavilága lecsökken, olyan hatást kelt, mintha vizezett lenne, de a túl meleg bor sem a legszerencsésebb a fogyasztásra, hiszen emiatt a vörösbor elveszíti gyümölcsös aromáit.

Hogy mi az optimális hőmérséklet egy bor elfogyasztására? Ezt számos tényező befolyásolja, hiszen míg egy rozénak jól áll a 8-10 Celsius fok, sőt az édes boroknak a 6-8 Celsius fok is, addig egy telt fehérbort ritkán kell 11-12 Celsius fok alá hűteni, a vörösboroknál pedig 12-18 Celsius fok között mozognak az értékek.

 

5. Sav nélkül csak szőlőlé a bor

 

Sokan nem értik, hogy miért olyan fontos a savtartalom a borokban, hiszen a savasság sokak számára okoz kellemetlenségeket nagyobb mennyiségű nedű elfogyasztását követően.

A válasz nagyon egyszerű: ha a borban nem lenne savtartalom, akkor az gyakorlatilag olyan hatást keltene, mint egy kimagasló cukortartalommal rendelkező szőlőlé, ami gyakorlatilag ihatatlanul édes lenne.

Érdekesség, hogy amikor a szőlő hűvösebb vidéken érik, sokkal magasabb lesz a természetes savtartalma, mint a melegebb közegben, ezért van az, hogy a hűvös klímán érett szőlőkből frissebb és savanykásabb borok készülnek, ellentétben a melegebb közegben érett gyümölcsökből készített borokkal.

 

6. A bor színét a szőlő héja határozza meg

 

Kevesen tudják, de a bor színét minden esetben az határozza meg, hogy az erjesztés során belekerül-e gyümölcs héja vagy sem. Minél tovább érlelődik a héjon, annál vörösebb lesz a szín, így lehet szabályozni például a rozé borok gyakran rózsaszínes árnyalatát.

A fehér borok többségénél általában nem is használják fel a szőlő héját az elkészítéskor, aminek inkább az ízhatáshoz kapcsolódó okai vannak, hiszen az ital ettől sem vörösödne be.

Ez azért fontos, mert egy vizsgálat bebizonyította, hogy a fehér szőlők valójában a kékszőlők mutációi, amit szintén csak nagyon kevesen tudnak.

 

7. Néhány boros hordóhoz akár 170 éves fákat használnak fel

 

A fahordós érlelés bár nem egy kiemelkedően fenntartható folyamat, de egyelőre senki sem talált még rá megfelelő alternatívát, így a borászatok a szőlőtőkék ültetésével és gondozásával, valamint más területeken történő zöld hozzáállással igyekeznek egyensúlyozni mindezt.

A környezetvédőknek ugyanis nemcsak az szúrja a szemét, hogy rengeteg fát kivágnak a fahordók elkészítéséhez, hanem az is, hogy vannak borászatok, akik gyakran 170 éves fákat is kitermeltetnek azért, hogy nedűjük a legjobb minőségű hordóban érlelődjön.

 

8. Az első dugóhúzó már a 17. században megjelent

 

A bortermelők viszonylag hamar felismerték, hogy ha palackozni akarják a bort, akkor a lezáráshoz valami szellőző anyagot kell alkalmazni, ami esetükben a parafa lett. A mai napig tökéletesen megállja a helyét, noha a dugó kihúzása akkoriban is okozott nehézségeket.

Szerencsére a tudomány a bortermelők segítségére sietett, így az első dugóhúzók az 1600-as évek Angliájában jelentek meg, de tudni kell, hogy a mai dugóhúzó elődjét vagy prototípusát hivatalosan Samuell Henshall, egy oxfordi tiszteletes szabadalmaztatta 1795-ben.

 

9. Mintegy 10 ezer szőlőfajta ismert a világon

 

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet információi szerint jelenleg mintegy 10 ezer szőlőfajta ismert a világon, azonban mindössze 33 fajta gyümölcs tőkéi borítják az ültetvények mintegy 50 százalékát.

Ez is jól mutatja, hogy a bortermelés mennyire beszűkült műfaj, ami ragaszkodik a hagyományokhoz, és bár mindig vannak kiugró próbálkozások, az emberek többsége ragaszkodik a jól bevált ízekhez, illetve módszerekhez.

 

+1. Napi egy pohár bor jót tesz az egészségnek

 

Több kutatás is készült azzal kapcsolatban, hogy a bor kis mennyiségben történő fogyasztása különösen egészséges. A Columbia Egyetem szerint például mértékkel fogyasztva megelőzhetők így a szívbetegségek, de csökkenti a depresszió kialakulásának a kockázatát.

Ezen felül fejleszti a memóriát, erősíti az immunrendszert, csökkenti a stroke kialakulásának a lehetőségét, megnöveli a jó koleszterin szintjét a szervezetben és még a fogyásban is segítséget nyújthat.