7+1 tény, amit tudni kell a chilei borokról
A chilei borok a kimagasló minőség és az elérhető ár tökéletes iskolapéldái. Sokan azonban még mindig nem ismerik őket, ezért most néhány érdekesség részeként mutatjuk be sajátosságaikat a borkedvelők számára
Az első szőlőtőkéket spanyol telepesek vitték az országba, méghozzá kifejezetten azért, hogy ne kelljen otthonról szállítani a bort, ha azt helyben is meg lehet termelni.
2. A chilei bortermelés az 1800-as években vett jelentős fordulatot, amikor több francia szőlőfajta is megjelent az országban, így válhattak mára a fő szőlőfajtákká a cabernet sauvignon és a sauvignon blanc.
3. Igazi bortermelő nagyhatalommá azonban csak alig néhány évtizeddel ezelőtt vált az ország, amihez szükség volt arra, hogy a nyolcvanas évekre stabilizálódjon a régió gazdasági és politikai helyzete.
Ennek jóvoltából a bortermelésben megjelenhettek a modern nyugati eszközök, melyek lehetővé tették a nagy mennyiség, és a kapcsolódó minőség termelését, tárolását és szállítmányozását, így az ottani borokat könnyebben felfedezhette a világ.
4. Chile egyik legkülönlegesebb szőlőfajtája az úgynevezett carménére, amit eredetileg Franciaországból nemesítettek – egykoron az egyik legkedveltebb francia borszőlő volt –, azonban a filoxéravész idején teljes egészében kiveszett az anyaországból.
Chilében azonban megmaradt, és bár sokáig merlotnak hitték a nyilvánvaló hasonlóságok miatt, azonban csakhamar kiderült, hogy egy különálló szőlőfajtáról van szó.
A carménére egy kékszőlő, melyből tipikusan hosszú érlelésű, rendkívül egyedi aromavilággal rendelkező, szedres és borsos hatásokat felvonultató vörösbor készíthető.
5. Noha Európa több szőlőtermesztő vidékén felbecsülhetetlen mértékű pusztítást okozott, Chilében azonban – vélhetően az elszigeteltség miatt – még mindig nem jelent meg a filoxéravész.
A filoxéra egy a szőlő gyökerein élősködő, a levéltetvek közé sorolható rovartípus, mely az 1800-as évek végén bukkant fel Európában.
A rovar a tengerentúlról érkezett, és hihetetlen pusztítást okozott több francia, spanyol, portugál, német és korzikai bortermelő vidéken. Chilében a filoxéravész ismeretlen mivolta miatt a szőlőtőkék még mindig biztonságban, saját gyökerükről nőhetnek, ami sokak szerint hozzájárul ahhoz, hogy a chilei borok ennyire különlegesek.
6. Chile számos nagy kiterjedésű borvidékkel rendelkezik, azonban a legkedveltebb és legismertebb borok a Rapel Valley déli részén elterülő Colchaguából származnak, ahonnan főként vörösbort állítanak elő olyan szőlőfajtákból, mint a cabernet sauvignon, a carménére, a syrah és a malbec.
Mivel régiónként eltérő hatások érhetik a gyümölcsöt az érés során, ezért minden borvidékről rendkívül különleges és karakteres bor származik.
7. Ezt a karakterességet főként az éghajlat befolyásolja, hiszen az Andok közelsége és a Csendes-óceán hatása rendkívül nagy hatást gyakorolnak az országban termő szőlőre.
Bár alapvetően mediterrán klímáról beszélünk, a szikár talaj, a száraz nyár, valamint a csapadékos tél egészen egyedivé teszi az összes chilei szőlőfajtát, melyek rendszerint hosszú érési időszakkal büszkélkedhetnek.
+1. A chilei gazdaságban a borászat ma már az egyik legfontosabb és legjelentősebb szerepet játssza, amit jól mutat, hogy a 4500 kilométeres hosszúságú országban, ha minden egyes szőlőültetvényt egymás mellé helyeznénk, akkor egy több mint 900 kilométer hosszúságú és 150 kilométer szélességű földrészt kapnánk.
A számítások szerint Chilében jelenleg 130 ezer hektárnyi földterületen folyik állandó szőlőgazdálkodás.
Az igazi borkülönlegességek kedvelői már biztosan felfedezték maguknak a nemzetközi piacról a chilei borokat, aminek az oka leginkább az, hogy igencsak minőségi italok érkeznek a dél-amerikai országból.
Emiatt évről-évre egyre jelentősebb mennyiséget palackoznak Chilében, melyek közül számos ismert márka és típus itthon is könnyedén, hovatovább folyamatosan fellelhető. Hogy pontosan mitől is olyan különlegesek a chilei borok, egyáltalán honnan ered a történetük? Összegyűjtöttünk róluk néhány érdekességet!
1. Bár Európában már évszázadok óta ismert és kedvelt ital a bor, Chilében azonban az 1500- as évekig még a szőlőt sem ismerték.Az első szőlőtőkéket spanyol telepesek vitték az országba, méghozzá kifejezetten azért, hogy ne kelljen otthonról szállítani a bort, ha azt helyben is meg lehet termelni.
2. A chilei bortermelés az 1800-as években vett jelentős fordulatot, amikor több francia szőlőfajta is megjelent az országban, így válhattak mára a fő szőlőfajtákká a cabernet sauvignon és a sauvignon blanc.
3. Igazi bortermelő nagyhatalommá azonban csak alig néhány évtizeddel ezelőtt vált az ország, amihez szükség volt arra, hogy a nyolcvanas évekre stabilizálódjon a régió gazdasági és politikai helyzete.
Ennek jóvoltából a bortermelésben megjelenhettek a modern nyugati eszközök, melyek lehetővé tették a nagy mennyiség, és a kapcsolódó minőség termelését, tárolását és szállítmányozását, így az ottani borokat könnyebben felfedezhette a világ.
4. Chile egyik legkülönlegesebb szőlőfajtája az úgynevezett carménére, amit eredetileg Franciaországból nemesítettek – egykoron az egyik legkedveltebb francia borszőlő volt –, azonban a filoxéravész idején teljes egészében kiveszett az anyaországból.
Chilében azonban megmaradt, és bár sokáig merlotnak hitték a nyilvánvaló hasonlóságok miatt, azonban csakhamar kiderült, hogy egy különálló szőlőfajtáról van szó.
A carménére egy kékszőlő, melyből tipikusan hosszú érlelésű, rendkívül egyedi aromavilággal rendelkező, szedres és borsos hatásokat felvonultató vörösbor készíthető.
5. Noha Európa több szőlőtermesztő vidékén felbecsülhetetlen mértékű pusztítást okozott, Chilében azonban – vélhetően az elszigeteltség miatt – még mindig nem jelent meg a filoxéravész.
A filoxéra egy a szőlő gyökerein élősködő, a levéltetvek közé sorolható rovartípus, mely az 1800-as évek végén bukkant fel Európában.
A rovar a tengerentúlról érkezett, és hihetetlen pusztítást okozott több francia, spanyol, portugál, német és korzikai bortermelő vidéken. Chilében a filoxéravész ismeretlen mivolta miatt a szőlőtőkék még mindig biztonságban, saját gyökerükről nőhetnek, ami sokak szerint hozzájárul ahhoz, hogy a chilei borok ennyire különlegesek.
6. Chile számos nagy kiterjedésű borvidékkel rendelkezik, azonban a legkedveltebb és legismertebb borok a Rapel Valley déli részén elterülő Colchaguából származnak, ahonnan főként vörösbort állítanak elő olyan szőlőfajtákból, mint a cabernet sauvignon, a carménére, a syrah és a malbec.
Mivel régiónként eltérő hatások érhetik a gyümölcsöt az érés során, ezért minden borvidékről rendkívül különleges és karakteres bor származik.
7. Ezt a karakterességet főként az éghajlat befolyásolja, hiszen az Andok közelsége és a Csendes-óceán hatása rendkívül nagy hatást gyakorolnak az országban termő szőlőre.
Bár alapvetően mediterrán klímáról beszélünk, a szikár talaj, a száraz nyár, valamint a csapadékos tél egészen egyedivé teszi az összes chilei szőlőfajtát, melyek rendszerint hosszú érési időszakkal büszkélkedhetnek.
+1. A chilei gazdaságban a borászat ma már az egyik legfontosabb és legjelentősebb szerepet játssza, amit jól mutat, hogy a 4500 kilométeres hosszúságú országban, ha minden egyes szőlőültetvényt egymás mellé helyeznénk, akkor egy több mint 900 kilométer hosszúságú és 150 kilométer szélességű földrészt kapnánk.
A számítások szerint Chilében jelenleg 130 ezer hektárnyi földterületen folyik állandó szőlőgazdálkodás.